Az autonómiáról folytatandó
magyar-román párbeszédnek a Székelyföldön kell kezdődnie - állapították meg
annak a politikai kerekasztalnak a résztvevői, amelyet szombaton tartottak
Sepsiszentgyörgyön az Autonómia és regionalizmus - az évtized kihívása című
konferencia keretében.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
(EMNT) és a Bálványos Intézet által szervezett tanácskozáson résztvevő
székelyföldi román politikusok is támogatták azt, hogy tisztázó közvita
induljon az autonómia konkrét tartalmáról, egyebek közt a székelyföldi román
kisebbség aggályairól.
Marius-Lucian Obreja liberális
szenátor úgy vélekedett: az autonómia azért lett tabutéma Romániában, mert azt
a politikusok szavazatszerző céllal használják különböző értelmezést
tulajdonítva neki.
Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi városi
tanácsos kijelentette: liberálisként híve az autonómiának, de a román parlament
elé korábban beterjesztett - és kétszer már elutasított - székelyföldi
autonómia-statútumban nem lát elegendő garanciát a térségben kisebbségben élő
románok számára. Kifogásolta, hogy a helyi magyar többség "erőből"
döntötte el a fejlesztési régiókról szóló népszavazás kiírását Kovászna
megyében, azt szerinte nem előzte meg megfelelő közvita.
A kerekasztal magyar résztvevői kifejtették: a románok identitását kulturális
autonómia védené amennyiben Székelyföld területi autonómiát kapna.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hangsúlyozta: azokkal a
románokkal lehet és kell párbeszédet folytatni, akik nem egy homogén egységes
nemzetállamot akarnak. Szerinte a román politikai döntéshozók csak akkor
lesznek hajlandók intézményes párbeszédre a magyar közösséggel, ha egységesen
lép fel.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett, hogy a székelyföldi
románok képviseletét többnyire olyanok sajátították ki, akiket Ceausescu
küldött a 80-as években elrománosítani ezt a magyar többségű térséget. Mint
mondta, velük nincs esély párbeszédet folytatni a magyarság autonómiaigényéről.
Ugyanakkor üdvözölte, hogy Székelyföldön olyan román fiatalok is hallatják
hangjukat, akik nyitottak a magyarsággal való párbeszédre.
Izsák Balázs, a Székely Nemzet Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy a
társadalmi párbeszéd legmagasabb intézményes fóruma a parlament és nem lehet az
autonómiát övező fogalomzavar mögé bújni a székelység autonómiakövetelése elől,
mert a közösség törvénytervezetben pontosította, mit akar. Az SZNT elnöke
emlékeztetett arra, hogy az autonómia-statútumot érdemi vita nélkül utasította
el a bukaresti parlament, és a román kormány sem méltatta válaszra a márciusi
marosvásárhelyi tüntetésen elfogadott petíciót, vagy a Székelyek nagy menetélésének
kiáltványát.(www.mho.hu 2013.november 16)