Mi lesz az európai polgári kezdeményezésekkel?



- Interjú Izsák Balázs SZNT-elnökkel és Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel -

Az Európai Bizottság nemrég elutasitotta a romániai magyar szervezetek által benyújtott európai állampolgári kezdeményezések bejegyzését, köztük az RMDSZ és partnerei  által javasolt kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést – Minority SafePack – is. Sajtóinformációink szerint az RMDSZ és partnerei megfellebezik az Európai Biróságon az EB negativ válaszát.
Mit jelent, mit feltételez ez a jogi eljárás? Ezzel a kérdéssel fordultunk Izsák Balázshoz, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökéhez és Winkler Gyula európai parlamenti képviselőhőz, RMDSZ-taghoz, lévén hogy mindeketten a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezések támogatói.
 Izsák Balázs, az SZNT elnöke, beszélgetésünk során ama megyőződésének adott hangot, hogy „le kell számolni azzal a butasággal, hogy a magyarság vagy a kisebbségek védelmében kell egy uniós jogszabály”. „Nem egy kell, hanem száz”, mondotta, hozzáfűzve: „ Jelen pillanatban Romániában mintegy 200 körül vannak azok a román parlament által efogadott jogszabályok száma, melyeknek van kisebbségi védelmi vonzata is”. A SZNT elnöke szerint semmi értelme egy olyan jogszabályt kezdeményezni, amely esetleg már létezik, mint amilyen például a 43/2000 számú uniós irányelv, amely a nemzetiségi, faji megkülönböztetés tilalmáról szól. Izsák Balázs szavaiból gyakorlatilag az derült ki, hogy nem sok értelme van az olyan eljárásoknak, mint amilyen a Minority Safepack kezdeményezése, mivel mindezen előirások már léteznek és alkalmazhatóak.
Az SZNT elnökének észrevételeire válaszolva, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hirportálunknak megjegyezte:
„Izsák Balázsnak részben igaza van. A szemléltetés kedvéért most rögtönzök egy analógiát: ha megnézzük, hogy mit eredményezett az RMDSZ 23 éves munkája a román parlamentben, láthatjuk, hogy létezik egy kisebbségi védelmi rendszer - ha ennek akarjuk nevezni -, de ami tulajdonképpen – ha jól tudom – mintegy 200 törvénycikkelyből áll. Tehát, van kisebbségi védelmi része az oktatási törvénynek, vannak kulturális intézkedések, illetve az igazságszolgáltatási törvény  tartalmaz egy, nyelhasználatról szóló előirást. Ezek mind, mind különféle cikkelyek, paragrafusok, bekezdések vagy fejezetek különböző törvényekben. Ezért szerettük volna mi, az RMDSZ, azt, amit 2005-ben a román kormánytól elértünk, de a Parlament azóta sem véglegesitett. Itt a kisebbségi törvényre gondolok, amely valamilyen szinten rendszerbe szedné, egységesitené és ezáltal jogbiztonságot is teremtene úgy, hogy ezt a 200 intézkedést - amely külön-külön törvényekben van foglalva és amelyeket esetleg meg lehet szüntetni, érvényen kivül lehet helyezni - egy nagyobb, általános keretbe tömöritené egy sarkalatos törvény révén. Az analógia európai szinten az lenne, hogy az Európai Uniónak is vannak bizonyos rendelkezései a soknyelvűséggel, a diszkriminációval, a műemlékvédelmmel, kultúrális és egyéb ügyekkel kapcsolatban, amelyek fontosak a kisebbségek számára, de ezek a rendelkezések csak jogszabály erejűek, csak ajánlás értékűek. Az Európai Unióban sincs, mint ahogy Romániában sincs egy általános keret, amely tartalmazza a kisebbségi jogvédelmi intézkedéseket. Ezt szeretnők megteremteni,  tehát ilyen szempontból azt is mondhatnám – egy kicsit túlzás, de azt is mondhatnám -, hogy egyforma a helyzet Romániában és az Európai Unióban, hiszen nincs kisebbségi törvény sem az EU-ban, sem Romániában, mivel ezt még nem szavazta meg a román parlament”, összegezte Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.

Készitette: Balázs Magdolna