Az Ezer Székely Lány Napját először
1931-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére rendezték meg
Csiksomlyón. Domokos Pál Péter azt tartotta, hogy az idegenbe szakadt leányok
elfeledik népviseletüket, hagyományaikat és nyelvüket is.
Domokos Pál Péter néprajzkutató,
magyartanár és a csángók történetének, kultúrájának kutatója volt, akit a
csángók vándorapostolaként is emlegetnek. 1992-ben 91 évesen húnyt el.
Az első találkozón negyvenkét helységből
1600 leány vett részt. 1935-ig sikerült megszervezni a találkozót, amely egyre
nagyobb hírnevet szerzett, a következő évben a hatóság betiltotta, mint nem
kizárólag vallásos jellegű eseményt. Ötévi szünet után 1940-ben szervezték meg
újra. A rendezvényt a kommunisták betiltották, ám az 1989-es decemberi
fordulatot követően, 1990 óta minden év júliusában megszervezik, mig 2000 óta a
rendezést az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalja magára.
Ebben az évben is, július
első szombatján, több mint 1700 lány és 800 fiú öltözött székely népviseletbe
Csíkszeredában, majd a csíksomlyói hegynyeregben tartott az Ezer székely lány
nevű rendezvényre.
A rendezvény a
székelyruhás ifjak közös táncával kezdődött Csíkszereda központjában, majd a
pünkösdi búcsú helyszíneként ismert csíksomlyói nyeregben folytatódott, ahol
sorra léptek a színpadra a székelyföldi néptánccsoportok bemutatni
előadásaikat.
"A népviselet tartást ad annak, aki ma viseli, de nemcsak tartást, hanem
különleges ünnepi hangulatot is" - idézte a közlemény Tamás Sándort, a
Kovászna Megyei Tanács elnökét, aki úgy vélte, a székelység méltán lehet büszke
a hagyományos népviseletére. "Van
múltunk, amelyre jövőt lehet építeni" - jelentette ki Tamás Sándor.
Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki szervezetének elnöke úgy vélte, 2013-ban az
az üzenete az Ezer székely lány találkozónak, "hogy hatalmas szerepük van
az édesanyáknak, hisz minden családban a békességet, a szeretetet, az egymásra
figyelést elsősorban az édesanyák, a lányok tudják biztosítani".
Székely Dénes