HIREK HATÁROK NÉLKÜL: Az európai kezdeményezések fontos pillanathoz értek

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 58. kongresszusán, a dél-tiroli találkozón, az észak-olaszországi Brixenben hivatalosan is útjára indították az RMDSZ és partnerei által kidolgozott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést.

„Kezdeményezésünkön egy szakbizottság dolgozott épp azért, hogy biztosak legyünk abban, hogy az Európai Bizottság (EB) által elfogadható lesz, tehát nem tartalmaz olyan elemeket, amiért az EB visszautasithatja. Következő lépésként a kezdeményező csoport polgári kezdeményezésünket benyújtja az EB-hez, amelynek 60 napon belül kell válaszolnia arra, hogy elfogadható-e kezdeményezésünk, és ha igen, akkor megkezdhetjük az aláirásgyűjtést”.

„Az RMDSZ már 20 éve, hogy FUEN-tag, de az utóbbi két évben tevékenységünk nagy mértékben felerősödött azáltal, hogy mi javasoltuk az Európai Polgári Kedeményezést. Természetesen ez egy hosszú folyamat volt. A FUEN nemrégi, brixeni kongresszusán javasoltunk mi is egy alelnököt, és természetesen, Vincze Loránt neve is listán szerepelt, hiszen a kezdeményezésünk szakmai részén nagyon sokat dolgozott, számos találkozón részt vett, kezdve a szövetségi elnökkel, a politikai alelnökkel, Bobély Lászlóval, és jó magammal, valamint olyan előkészitő találkozókon, amelyeken nagyon sokat tanult, és - még egyszer mondom - tovább is fog dolgozni a kezdeményezésen, tehát természetesen jött az ötlet”.

Azzal kapcsolatosan, hogy az Európai Bizottság negativan véleményezte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló polgári kezdeményezés szövegtervezetét, Winkler Gyula igy vélekedett:

„Ez nem egészen történt igy. Az Európai Bizottság egyetlen kezdeményezést sem utasitott el. Az EMNP nem a kezdeményezést nyújtotta be, hanem egy nem hivatalos megkereséssel fordult az EB-hez. Hogy a EMNP miért járt el előre nem hivatalosan, azt csak ők tudják. Ami minket illet, a kezdeményező csoport, az RMDSZ és a FUEN vezetősege dönti el, hogy mikor nyújtják be kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezésünket”.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által ez év március 22-én az Európai Bizozttság illetékes főosztályára beterjeszett, a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés szövegtervezet negativ véleményezéséről Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnökét kérdeztük meg. Ime hogyan vélekedett:

„Mi előzetes jogi ellenörzést kértünk, azaz az első lépés megtétele előtti, nulladik lépést tettük meg. Tehát, a válasz, amit az Európai Bizottság számunkra megküldött, az azért értékes, mert ezek alapján módositani tudjuk úgy a szövegünket, hogy az nagy valószinűséggel elfogadható legyen. Mi jogi elővéleményezést kértünk arra a szövegre, amit esetleg hét uniós polgár kezdeményzésére eltudunk inditani. Azért kértük a jogi elővéleményezést, hogy akkor, amikor a hét kezdeményező benyújtja, akkor nagy valószinűséggel ezt elfogadják. Előzetes normakontrollról van szó, ami minden demokráciába létezik és azt jelenti, hogy egy törvénykezdeményező, vagy valamilyen törvény jogi megalkotója az alkotmánybiróságtól vagy más szakmai testülettől előzetes ellenörzést igényel pontosan azért, hogy az illető tervezet mindenél korrektebben, jobban kidolgozott és szakmailag megalapozott legyen. Ez a negativ válasz, amit mi kaptunk teljesen tájékoztató jellegű, senkire semmilyen jogi hatással nincs. Másrészt pedig segit minket abban, hogy elkészitsünk egy olyan szöveget, amelyet nagy valószinűséggel átfognak engedni, akkor amikor a hét kezdeményezővel elinditjuk polgári kezdeményezésünket”.

Szilágyi Zsolt e negativ véleményezést követően tartott sajtókonferenciáján megjegyezte, hogy az Európai Bizottság válaszában az Alapjogi Chartára utalt, amely, bár tiltja a valamely nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést, az Európai Uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek ügyében, és különösképpen nincs egy kisebbség jogállásának elismerésére, valamint a kisebbség önrendelkezésére vagy autonómiájára vonatkozóan. Arra a kérdésünkre, hogy az EB miért hivatkozott az Alapjogi Chartára, Szilágyi Zsolt az alábbi magyarázattal szolgált:

„E válasz bennünket is meglepett. Ugyanis mi azt kértük a bizottságtól, hogy a nemzetközi jogi dokumentumok, az önrendelkezés pozitiv tapasztalatai alapján dolgozzon ki egy kisebbségeket védő európai dokumentumot. Erre, azt a választ kaptuk az EB-tól, hogy az önrendelkezésben, autonómiában , illetve kisebbségi elismerésben nem tud nekünk segiteni. Ezt eddig is tudtuk”.

A kormány által javasolt régiófelosztással kapcsolatosan, amellyel a EMNP nem ért egyet, Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott, hogy pártja általánositani tervezi akcióit, a „székelyek ügye a magyarok ügye” elv alapján. „Nincs semmi regionális külünbség köztünk, itt teljesen világos: amikor Székelyföld léte veszélyben van a magyaroknak meg kell mozdulniuk, függetlenül attól, hogy hol élnek Erdélyben”, fűzte hozzá az EMNP alelnöke.

Szilágyi Zsolt elismerte, hogy az ország új régiófelosztására hivatott különböző tervek megoszthatják és elbizonytalanithatják a lakósságot, de mégis úgy gondolja: „Meg kell adni a lakósságnak azt a lehetőséget, hogy tájékozódjon. Ha sikerül kiirni egy regionális referendumot, akkor mindenki elmondhatja véleményét”.

A jövő évi európai parlamenti választásokra vonatkozóan Szilágyi Zsolt nem utalt egy esetleges megállapodás megkötésére az RMDSZ-el vagy a Magyar Polgári Párttal, s mindőssze annyit mondott, hogy az EMNP már megkezdte a választási előkészületeket és saját jelöltet is indit. „A részletekrők valószinüleg a következő hetekben, hónapokban fogunk egyeztetni az EMNP keretén belül”, összegezte Szilágyi Zsolt.

Az európai kezdeményezések fontos pillanathoz értek – interjú két magyar politikus vezetővel