A Zsidó Világkongresszus budapesti zárónapján elfogadott határozat



Lépéseket követelt a magyar kormánytól a rasszizmus és idegengyűlölet visszaszorítására a Zsidó Világkongresszus budapesti zárónapján elfogadott határozatában. A jelenlévők különösen veszélyesnek ítélték a Jobbik és a görögországi Arany Hajnal térnyerését. A kongresszuson felszólaló Erdő Péter bíboros-prímás, Esztergom-budapesti érsek kifejtette, Magyarországon állandó párbeszédet folytatnak a katolikus egyház és a zsidó közösség képviselői.
Budapesten a parlament tárgysorozatba vette az MSZP azon javaslatát, mely szerint a kormány teremtse meg annak feltételeit, hogy valamennyi általános és középiskola diákja legalább egyszer, az állam támogatásával eljuthasson az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre és múzeumba.
A Zsidó Világkongresszus résztvevői által elfogadott határozatban, felszólítják a magyar és más európai kormányokat, valamint ezen államok hatóságait arra, tegyenek lépéseket nemcsak a zsidóság, hanem a nemzeti kisebbségek védelméért is. A WJC dokumentumában aggodalmát fejezi ki a szélsőjobboldali, neonáci pártok európai erősödése miatt, kiemelve a görögországi és magyarországi tendenciákat.
A dokumentum arra kéri a helyi társadalmakat, ne engedjék, hogy a szélsőséges, idegengyűlölő pártok ismét aláássák a demokrácia alapelveit. Magyarországot felszólítják, ismerje el, hogy a Jobbik és más társszervei, így a Magyar Gárda, veszélyt jelentenek a demokráciára, s az összes demokratikus erőnek össze kell fognia, s döntő lépéseket tennie a szélsőségek ellen. Felszólítják a magyar hatóságokat, hogy hatékony lépéseket tegyenek a kisebbségek, a romák, a zsidók védelméért, valamint az erőszak, a rasszista gyűlölet és a holokauszt tagadása ellen. Felszólítják a magyar kormányfőt és más vezetőket, csatlakozzanak 40 ország 125 parlamenti képviselőjéhez, s írják alá az antiszemitizmus elleni londoni deklarációt.
A résztvevők a zárónapon egyetértettek abban, hogy az idegengyűlölet, antiszemitizmus gyökereit nemcsak törvényekkel, hanem megfelelő oktatással lehet kezelni. Megállapították, hogy a mai kelet-európai és nyugat-európai antiszemitizmus más tőről fakad. Előbbi ugyanis a radikális iszlamizmus eredménye, utóbbi viszont a populizmus "terméke". A résztvevők részletesen foglalkoztak az európai szélsőjobboldali pártok térnyerésével, így a Jobbikkal, valamint a görögországi Arany Hajnallal is. Robin Shepherd brit újságíró megállapította, a mai Európában különbséget kell tenni a szélsőjobboldal és a neonácizmus között. A szélsőjobboldali pártok ugyanis a bevándorlás ellenesség tekintetében hasonlóak, de nem feltétlenül antiszemiták. A neonácik ugyanakkor a szélsőjobb jobb szélén helyezkednek el, s egyértelműen antiszemiták, sőt, erőszakra is serkentenek.
A Jobbikkal kapcsolatban úgy vélte, Orbán Viktor azért nem lép fel kellő keménységgel a párttal szemben, mert a következő kormányban, ha a Fidesz nem szerez többséget, koalíciós partnerként számíthat rá, vagy azt várja, hogy a Jobbik kívülről támogassa a kabinet munkáját. Több felszólaló is komoly fenyegetésként tekintett a Jobbikra, s elfogadhatatlannak nevezték, hogy a parlamentben antiszemita uszítás hangozzék el. Jónás Marianna szociálpeagógus rámutatott, hogy a kormányzat a roma kisebbség ellen is gyűlöletet gerjeszt. Idézett Bayer Zsolt azon Magyar Hírlapban megjelent cikkéből, amelyben "állatoknak" nevezte a romákat. Kifejtette, Orbán Viktor csak szavakban kötelezte el magát a zsidók védelme mellett, de nyilvánvaló, hogy "szavai és cselekedetei nincsenek összhangban egymással". A felszólalók a görög Arany Hajnal fellépését is aggasztónak nevezték. Mint a brit Robin Shepherd rámutatott, a neonáci párt súlyos gazdasági helyzetben toborozza híveit. Sokaknak tetszik, hogy rendszeresen bosszút esküszik a fennálló politikai rendszerrel szemben. A neonáci párt tavaly a parlamentbe is bekerült, s ma már a 12 százalékot is meghaladja népszerűségi mutatója. Antonisz Szamarasz-vezette kormány a törvény szigorával próbál fellépni az újfasiszták túlkapásai ellen. David Szaltiel, a görögországi zsidó közösség vezetője, Kosztasz Karagunisz igazságügyminiszter-helyettest idézve, beszámolt arról, az athéni kabinet olyan javaslatot készít elő, amely szerint három hónaptól hat évig terjedő börtönbüntetésre és 20 ezer eurós pénzbírságra ítélhetik mindazokat, akik nyilvánosan, az utcákon, a médiában, vagy az interneten erőszakra szólítanak fel, tagadják a holokausztot és a náci jelképeket használnak. A törvény hatályát a parlamenti képviselőkre is kiterjesztik – fűzte hozzá Robin Shepherd.
Időnként azonban a törvénykezéssel sem lehet mindent megoldani. Példa erre a német neonáci NPD. A párt országszerte nem jelentős tényező, s többször is próbálkoztak betiltásával. Ezt azonban azonban nem koronázta siker. A titkosszolgálat annyira beépült az NPD-be, hogy az alkotmánybíróság úgy ítélte meg: nem egyértelmű, hogy a beépített emberek mennyire befolyásolták a párt akcióit. Ezért elutasította a betiltásra vonatkozó javaslatot. Erdő Péter bíboros-prímás, az Esztergom-budapesti főegyházmegye érseke a vallásszabadságról szóló panelbeszélgetés kapcsán elhangzott felszólalásában emlékeztetett arra, akadtak olyan korszakok a történelemben, amikor az állam semmibe vette a Bibliát, a természeti törvényt, s ez - például a 20. században, Németországban is - rasszizmushoz, idegengyűlölethez vezetett. Mint mondta, a különböző egyházaknak folyamatosan keresniük kell a közös pontokat. Részletesen beszélt a magyar katolikus egyház és zsidó közösség közötti együttműködésről.
 A tanácskozás végén Németh Miklós volt magyar miniszterelnöknek átadták a Nahum Goldmann-díjat. Az elismerést azoknak ítélik oda, akik humanitárius akcióval, fontos intézkedésekkel segítették a zsidókat. Zárszavában Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus újraválasztott vezetője elnézést kért a magyar miniszterelnöktől. Elmondta, utólag jutott tudomására, hogy Orbán Viktor egy izraeli lapnak nyilatkozva elhatárolódott a Jobbiktól. A világos elhatárolódás volt az, amit a WJC hiányolt Orbán Viktor vasárnapi beszédéből.(www.nepszava.hu - 2013. május 8)