Az utóbbi időben eldurvult a
román korrupcióellenes harc, több vezető politikust, köztük Adrian Nastase volt
kormányfőt is letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az érintettek leszámolásról,
az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásáról beszélnek, a nemzetközi
közösség egyelőre nem nyilvánított véleményt, nem csinált Timosenko-ügyet a
Nastase-ügyből.
Kapitális hibát követett
el a napokban a román bíróság. Ha a fellebbviteli szervek nem orvosolják,
komoly nemzetközi presztízsveszteséget szenvedhet az államfő-kormányfő
állóháború miatt amúgy is megtépázott tekintélyű szomszédos ország.
Június 29-én a buzăui járásbíróság 3 év
letöltendő börtönbüntetésre ítélte annak a restitúciós bizottságnak a tagjait,
amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét visszaszolgáltatta a
református egyháznak. A korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés címén
emelt vádat Markó Attila volt RMDSZ-es államtitkár, Marosán Tamás, az Erdélyi
Református Egyházkerület jogtanácsosa és Silviu Clim, az államtitkárság
jogtanácsosa ellen.
A vád
szerint a vádlottak a restitúciós bizottság tagjaiként érvénytelen dokumentumok
alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak. Ezért a
bíróság érvénytelennek nyilvánította a visszaszolgáltatási okmányt, és
elrendelte, hogy töröljék az Erdélyi Református Egyházkerületet, mint
tulajdonost a telekkönyvből.Az indoklás szerint a vádlottak a sepsiszentgyörgyi
polgármesteri hivatalt károsították meg, ám a hivatal kezdettől elismerte az
egyház tulajdonjogát, nem fellebbezte meg a restitúciós döntést. Az eljárás
évek óta tart, két magyar család kezdeményezte és kezdetben senki sem vette
komolyan. A családok azért tettek feljelentést a korrupcióellenes ügyészségnél,
mert a rendszerváltás előtt ők bérelték, majd a kilencvenes években meg is
vásárolták a kollégiumhoz tartozó államosított tanári lakásokat. A restitúció a
tanári lakásokra is kiterjedt, a két érintett viszont megkérdőjelezte az egyház
tulajdonjogát az iskolára is, mert az ingatlanok közadakozásból épültek. Ez
azonban nem érinti a tulajdonjogot, hiszen a közadakozást az egyház szervezte
iskolaépítés céljából. Az eljárás elhúzódása azonban jelezte egy idő után, hogy
a formalitásnak hitt ügy komollyá válhat. A magyar szervezetek attól tartanak,
a Mikó-per veszélyes precedenst teremthet az egyházi ingatlanok
visszaállamosítása szempontjából.
A vádlottak egy sürgősségi kormányrendelet
alapján jártak el, amely tételesen felsorolta a visszaszolgáltatásra kerülő
ingatlanokat. A rendeletet Eckstein-Kovács Péter írta alá kisebbségügyi
miniszterként 2000-ben. A jogász-politikus a „Népszavának” nyilatkozva
abszurdnak nevezte a bírósági döntést. Elmondta: restitúciós törvény akkor még
nem volt, a kormány kapott felhatalmazást, hogy kormányrendelettel juttasson
vissza ingatlanokat a kisebbségi szervezeteknek és egyházaknak. A bizottság
szabályosan végrehajtotta a rendeletet, egyszerűen nincs mit jogilag
kifogásolni benne, fogalmazott a volt miniszter."Telekkönyvi rendszer volt
és van Erdélyben, feketén-fehéren bizonyítható, hogy az ingatlant a református
egyháztól államosították az ötvenes évek elején, jogos tulajdonosának adtuk
vissza. Három fokú a román igazságszolgáltatás. Még két lehetőség van, hogy ezt
a justis mordot kijavítsák. Érthetetlen számomra, ami történt, ugyanakkor azt
sem tartom jó ötletnek, bár tudom, hogy jól esik a vádlottaknak, hogy most az
RMDSZ politikai kérdést csináljon az igazságszolgáltatási kérdésből.Azt hiszem,
hogy a jelenlegi román konjunktúrában ez nem használ az ügynek. A román
jogszolgáltatásban vannak visszásságok, vannak hibák, de ezt a szarvashibát,
amit a buzau-i járásbíróságon elkövettek, meggyőződésem, hogy felül fogják
bírálni a felsőbbrendű bírósági szervek. Nem tudom elképzelni, hogy helyben
hagyják ezt a képtelen ítéletet." - nyilatkozta Eckstein.
További vélemények az ügyről :
Kelemen Hunor szövetségi
elnök: Nem illendő
politikusnak az igazságszolgáltatás döntéseit kommentálni. Ez az eset azonban
kivétel, hiszen itt nem volt hatalommal való visszaélés, vagy korrupció. Bár
csak a törvényt alkalmazták, Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet
első fokon 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester: Akik ezt a döntést támogatták, az RMDSZ és az erdélyi
magyar közösség reakcióit tesztelik. Mindenki úgy tekintsen erre a döntésre,
mintha őt magát ítélték volna el három évre.
Borbély László RMDSZ-főtitkár: Ez nem jogállam, ez vályogállam. A magyar közösségnek
fel kell emelnie a hangját annak érdekében, hogy senki ne kerüljön olyan
helyzetbe, mint Markó Attila vagy akár Nagy Zsolt, aki ellen egy fél mondatért
4 éve folyik a kivizsgálás.
RMDSZ álláspont: "Az erdélyi magyar közösséget ért egyik
legaljasabb támadás a buzăui bíróság döntése. A szövetség mindent megtesz annak
érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz. (www.nepszava.hu – 2012 júlis 3)
Magyar kormányreakció (www.magyarhirlap
– 2012 július 3) - A magyar kormány értetlenül áll a
Székely-Mikó Kollégium ügyében született ítélet előtt, szolidaritást vállal az
elítéltekkel, egyben mindent megtesz, hogy a per ügye a legfontosabb nemzetközi
fórumokig eljusson. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős
miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár
és Németh Zsolt külügyi államtitkár közös állásfoglalásukban felidézték, hogy a
román bíróság június 29-én Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamást, az
Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év
letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
A www.magyarhirlap.hu
legutóbbi információi szerint, kedden
fellebbeztek az alapfokú ítélet ellen a romániai restitúciós bizottság tagjai,
akiket a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt
ítéltek szabadságvesztésre. (2012 júlis 5)