Ezzel a témával zárult a 23.
tusványosi nyári szabadegyetem, amely az idén a „Tusványos – a világ közepe”
mottó jegyében zajlott. A hagyománynak megfelelően, Orbán Viktor miniszterelnök
és Tőkés László volt református püspök két és fél órás előadása zárta az
ötnapos, a becslések szerint negyvenezer érdeklődőt vonzó rendezvénysorozatot,
tájékoztatott a vilag@hetivalasz.hu
portál.
Orbán Viktor miniszterelnök a
gazdasági váslággal kezdte beszédét, amely szerinte csak a nyugati világ
válságát jelenti, hiszen „Ázsia szépen fejlődik most is". A kormányfő szerint
Európa a mai napig a második világháború árnyékában él, mivel nem nézett szembe
olyan kudarcokkal, mint például az európai alkotmány megalkotására irányuló
kísérlet elbukása (az EU-alkotmányt 2004 októberében kormányközi szinten
elfogadták, de 2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasitotta –
szerk.) és képtelen belátni, hogy „a nemzetek nem akarnak összeolvadni
egymással". A válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek maguknak
kell legyőzniük a problémáikat - tette hozzá a miniszterelnök, kijelentve: a
hiedelmekkel ellentétben ez nem vezet a fasizmus újjáéledéséhez. Orbán Viktor
szerint erkölcsi fordulatra is szükség van, a nyugat nem nézheti le a keletet,
a szuverenitásukkal élni kívánó országokat. A válság természetéről szólva
elmondta: az euróválság felelőseit nem merik megnevezni. „Az Európai Unió és a
bankok azt hiszik, egyedül ők nem felelősek semmiért". „Az európai válság
Brüsszel válsága" - jelentette ki a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor,
hogy nem szabad megtagadni Nyugat-Európát sem, mert „egy kontinenshez, egy
gazdasági rendszerhez tartozunk". Másrészt, a Jobbik EU-ból való kilépést
szorgalmazó kijelentéseire Orbán Viktor burkoltan igy válaszolt: az „teljes
félreértés", Európának is ki kell kerülnie a válságból, csak közben
hagynia kell Közép-Európát, hogy ehhez a saját útját járja. A miniszterelnök
szerint a jelenlegi válságból Közép-Európa győztesen kerülhet ki, ha nem lép
arra az „életveszélyes" útra, mint a nyugati országok, amelyek az
államadósság növelésével próbálták megakadályozni a válság elmélyülését. Orbán
Viktor szerint most nehezebb a feladat, mint 1989-90-ben, amikor azon versenyzett
mindenki, hogy tud nyugatiasabb lenni. „Most nincs kit utánozni, nekünk kell a
válaszokat megtalálnunk" – mondotta, ami szerinte nem rossz, hanem „óriási
lehetőség", szabadság. A kormányfő kitért arra is, hogy „Európának
szövetségesekre volna szüksége", megjegyezve: az Európa és Oroszország
közti stratégiai együttműködés erősödni fog, irja a hetivalasz.hu.
„A múlt kísértetei itt ólálkodnak szerte a
Kárpát-medencében"
A „Heti Válasz” honlapja szerint, Tőkés László püspök
csaknem egyórás beszédében elmondta: „az emberek egyre inkább elfordulnak a
politikától, mert a politika is elfordul az emberektől”. Mint hozzátette: „nem
könnyű a jelenlegi nacionalista közegben politizálni, a múlt kísértetei itt
ólálkodnak szerte a Kárpát-medencében". A volt református püspők egyben
kihangsúlyozta: „ki kell állni a Székely Mikó Kollégium, a marosvásárhelyi
egyetem és minden elorozott tulajdon visszaszerzéséért, mert amiről nem mondunk
le, az még visszaszerezhető". Az autonómiáról szólva azt mondta: amellett,
hogy „létkérdés, népünk boldogulásának előfeltétele", gazdasági
szempontból is fontos, Katalónia és Dél-Tirol az élő példa erre. Az Európai
Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt tiszteletbeli elnöke Orbán
Viktor támogatását kérte az autonómiatörekvésekben és az erdélyi magyar pártok
összefogásának, megújulásnak az eléréséért tett erőfeszitésekben. Az RMDSZ-szel
és az MPP-vel való összefogásra vonatkozó kérdésekre Tőkés László megjegyzte, hogy amennyiben az MPP-ben a
személyi okok elhárulnak, az EMNP és az MPP összefog. Az RMDSZ-re utalva
viszont kifakadva azt mondta: „korrupt vezetőkkel, értsék meg, nem lehet
összefogni", „el tudják képzelni, hogy Orbán Viktor összefogjon Gyurcsány
Ferenc-el?"
Magyar-román viszony orbáni szemszögből
A „Heti Válasz” online portálja szerint Orbán Viktor
saját maga is bevallotta, hogy nagy meglepetést érzett, mikor ráébredt:
Magyarország és Románia egyaránt azért küzd, hogy ne szakadjon le végérvényesen
Közép-Európától. „Az elmúlt 7-8 évben Románia közelebb került Magyarországhoz”,
modotta a kormányfő, hozzáfűzve: a „közép-európai siker" részesévé
vállását azonban a jelenlegi román belpolitikai fejlemények kockáztatják.
„Aggodalommal tölt el, amit látok" - jelentette ki. Kérdésre válaszolva
elmondta: „nekem nem egyértelmű, mi az RMDSZ", és elismerte, hogy
szimpatizál az EMNP-vel, de hangsúlyozta: nem akar konfliktusba kerülni azokkal
a magyarokkal sem, akik az RMDSZ-re szavaztak a júniusi román helyhatósági
választásokon és – a választás eredményei szerint - most többségben vannak. Az
erdélyi magyar pártok összefogására vonatkozó kérdésre igy válaszolt: néha
nehéz eldönteni, milyen összefogásokba érdemes belemenni, és melyekből kell
kimaradni. A magyar és az új román
kormány viszonyáról azt mondta: „bármilyen meglepő, mi a hazafias kormányokkal
tudunk jól együttműködni". A miniszterelnök ezért kíváncsi, hogy hazafias
vagy internacionalista kormánya lesz-e Romániának. Németh Zsolt
külügyminisztériumi államtitkár, a 23. tusványosi szabadegyetem és diáktábor
utolsó hivatalos előadásának moderátora összefoglalásul elmondta: „szemmel
láthatóan új helyzetben vagyunk, újratervezésre van szükség". Az is
látszik, - tette hozzá - hogy Közép-Európa nem a probléma, hanem a megoldás
része lehet. „Tusványos és Közép-Európa is a világ közepe" - zárta
szavait. (2012 július 29)