A Magyar Nemzet című magyarországi
napilap idézte Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív
lap szombati számában elemzést közölt a magyar nemzetfogalomról.
Georg Paul Hefty, a FAZ Magyarországgal foglalkozó
rovatvezetője “A kettős nemzetfogalom” című írásában egyebek között úgy vélte,
hogy Magyarország még nem birkózott meg az 1920-as trianoni és az 1947-es
párizsi békeszerződés következményeivel. Ez mutatkozik meg a kettős
nemzetfogalomban. Az új magyar alkotmány is kettős értelemben használja a
nemzet kifejezést; egyszer az államnemzet, máskor pedig a kultúrnemzet
jelentést tulajdonítja neki – fejtette ki.
„Magyarország nem tud lemondani a
nemzetfogalom tág meghatározásáról, és nem tudja beérni azzal, hogy a fogalmat
korlátozottan, az országhatáron belül élő lakosságra vonatkozóan használja.
Ehhez egyrészt túl nagy a szomszédos államokban élő magyar kisebbségek aránya,
másrészt az évtizedes, helyenként évszázados szembenállás miatt nem elég nagy a
fogadókészség az ottani többségi lakosság részéről”, vélekedett a cikk szerzője.
Ugyanakkor az EU „világosan elhatárolt állami hatáskörökre épül”, a „nemzetek
és a nemzeti kérdések visszaszorítását” célzó törekvésbe pedig nem illik bele a
„határokon átívelő aggodalom a szomszédos országokban élő lakosságrészek
iránt”, vagy éppen „a saját állampolgárság megadása” más országok lakosainak.
A baloldali és liberális politikusoknak
nehéz megértést tanúsítani a számukra „nacionalistának” tűnő erőfeszítések
iránt. Számukra a „<nacionalisták> rendbontók vagy hamisan éneklők az
európai hangversenyben”. Orbánnak „és <nemzeti konzervatívnak> minősített
kormányának ezért eleve kevés barátja van az EU-ban, összegezte Georg Paul
Hefty rovatvezető.
A magyar cégek meghóditják Szaúd-Arábiát
A szaúd-arábiai villamosenergia-hálózat
bővítésében való magyar részvételről és az energetikai kutatás-fejlesztési
együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Budapesten Abdallah
al-Huszain szaúdi víz- és energiaügyi miniszterrel.
Szombati sajtótájékoztatóján az államtitkár
elmondta, hogy a szaúdi villamosenergia-piac ötször akkora, mint a magyar, a
királyság gazdasága pedig évente 8 százalékkal növekszik. A szaúdiak
várakozásai szerint villamosenergia-fogyasztásuk évente 4 ezer megawattal,
vagyis a Paksi Atomerőmű kapacitásának kétszeresével fog növekedni. Ehhez a
fejlesztéshez várják a magyar cégek részvételét – tette hozzá Kovács Pál, akit
a Magyar Nemzet napilap idézett.
Az államtitkár hangsúlyozta: az arab ország
új erőművi kapacitások létesítését és atomenergetikai program elindítását is
tervezi, ezért júniusban Magyarországra érkezik a közel-keleti állam
atomenergia-ügyi minisztere. Az energiaügyért felelős államtitkár kitért az
energetikai kutatás-fejlesztésben kínálkozó együttműködési lehetőségekről is.
Megfogalmazása szerint a két ország közös célja a megújuló energiaforrások mielőbbi
bővítése és gazdaságosságának javítása. Ennek Szaúd-Arábiában a tengervíz
sótalanításában, Magyarországon pedig a hő- és villamosenergia-szolgáltatásban
lehet szerepe.