Cserdi cigány többségű falu
Baranyában. Az a település, amely a környék legrosszabb hírű falujából pár év
alatt messze földön híres, irigyelt település lett. Olyan hely, ahol mindenki
akar és tud is dolgozni. Olyan hely, ahol magyarok, cigányok közösen újították
fel egymás házait. Olyan hely, ahol a jó tanuló és templomba járó gyerekek
ötvenezer forint jutalmat kapnak. Olyan hely, ahol mintaszerű biogazdálkodás
folyik. A csoda mozgatója pedig a falu első cigány polgármestere, Bognár
László. Az a cigányember, aki nem a liberális uszítók tanácsait követte, nem a
bűnözőket mosdatta, hanem a helyieket elvitte a pécsi börtönbe, remélve, hogy a
megtapasztalt körülmények visszatartják őket a bűnözéstől. Aztán bezáratta a
kocsmát, és leszereltette a közintézmények ajtajairól, ablakairól a rácsokat. A
polgármester egyből a liberális szervezetek célkeresztjébe került, támadták
ezerrel, mert börtönlátogatásukat köcsögmentesítő akciónak nevezte, és nem
felmentette, hanem elítélte a "megélhetési" bűnözőket. Szemére
vetették, hogy szélsőjobboldali, mert a rendre, a békére és a munkával szerzett
megélhetésre törekvés határozta meg tevékenységét. Bognár László nem adta fel,
és Cserdin nem kell rettegnie sem cigánynak, sem magyarnak. Bognár Lászlót, hiába szélsőjobboldalizták, a
cigány polgármester megértette a falu lakóival: a munka a rend elhozza a
jólétet és a társadalmi békét.
Az év végi ünnepek alkalmabol
a Cserdi-i cigányok egy tonna, saját
termesztésű zöldséget adományoztak a budapesti rászorulóknak. (www.hunhir.info)