Területi autonómia törvénytervezete: RMDSZ-SZNT
együttműködés?! -Interjú Izsák
Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével –
Viktor Ponta miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy
november közepén a kormány felelősséget vállal a parlamentben a közigazgatási
decentralizációra vonatkozó törvénytervezetért. A kormányfő egyben megjegyezte,
hogy e törvénytervezetet megvitatják a politikai pártok parlamenti frakcióinak
vezetőivel is. Lévén, hogy az RMDSZ már egyeztetett e jogszabálytervezetről, a
szövetség politikai alelnökét a decentralizáció fontosságáról kérdeztük. Borbély
László www.hirekhataroknelkul.blog.spot.com
hirportálunknak elmondta, hogy a decentralizáció nagyon fontos lépés lesz.
„Talán az utóbbi évek kormányzatának a legfontosabb közigazgatási döntése és ez
mindenki számára jó, hiszen a döntéshozatalt közelebb hozza az állampolgárhoz
azáltal, hogy leviszik a decentralizált intézményeknek az irányitását a
megyékhez és municipiumokhoz. Ez azt jelenti, hogy ők fognak dönteni erről és
egyértelmű, hogy nem kell Bukarestbe menni minden jóváhagyásért. Ez két
szempontból jó: egyrészt - amint már mondtam -,
a szubszidiaritás, helyi autonómia szempontjából, mig másrészt, azért,
mert nehezebb lesz majd ezek után bizonyos régiós elképzeléseket véghez vinni,
mivel amikor a döntéshozatal már a megye vagy a város hatáskörében van,
nehezebb már elvenni. Igy, ilyen szempontból támogatjuk ezt a
kormánykezdeményezést”, mondotta Borbély László, majd igy folytatta: „Lehetett
volna egy szélesebb körű decentralizáció is, mert mi más hivatalokat is
decentralizálnánk, mint például a
tanügyet, a kataszterhivatalt és a levéltárakat , de egyelőre első lépésnek,
szerintem, rendben van és főleg azért is, mert a finanszirozás terén aggodalmunk
volt olyan értelemben, hogy a kormány nem fogja biztositani a decentralizált
intézmények működéséhez szükséges anyagi hátteret, de a kormány képviselőivel,
a miniszterelnök-helyettessel való beszélgetésen kiderült, hogy egyrészt
elfogadtak néhány javaslatunkat és ilyen téren is biztositják most, 2014-ben a
teljes finanszirozást. Ugyanakkor a jövő évben kialakitanak egy normarendszert,
amelynek alapján az illető intézmények megkapják a működésükhöz szükséges összegeket. Úgy
gondolom, hogy ezt fel lehet vállalni és indokolt a felelősségvállalás is,
hiszen másképp a decentralizációs folyamat nem indulna be 2014 január 1-től,
mivel a költségvetésben meg kell jelenjennek ezeknek az összegeknek. Amennyiben
javaslatainkat elfogadják, mi támogatjuk e törvénytervezetet”. Borbély László
ugyanakkor megjegyezte, hogy e törvénytervezet végső változatát még nem küldték
meg az RMDSZ-nek, de amennyiben javaslataikat beéptik e dokumentumban,
határozottan támogatják a felelősségvállalással való elfogadását.
A Székelyek Nagy Menetelésére utalva, az RMDSZ politikai
alelnökét a részvevők száma felöl kérdeztük, mivel a médiában ellentmondásos
adatok jelentek meg ez irányban.
„A hivatalos, állitólag a rendőrség által közölt
számadat, a 15 ezer – nem felel meg a
valóságnak”, mondotta, hozzáfűzve: „Ha a rendőrség egy kicsit komolyabb lett
volna, akkor mondhatott volna esetleg 40-50 ezret, ezen vitatkozhattunk
volna... Én ott voltam és valóba mintegy 100-120 ezer ember vett részt a
megmozduláson, ami egyértelmű siker volt. Az emberek érezték a szolidaritást és
eljöttek e megmozdulásra. Itt példaként megemliteném a <teljesen véletlenül elromlott>
vonatot, amely a csikiakat kellett volna szállitsa a felvonulásra. Az incidens
után – felhivás alapján - mintegy háromnegyedóra alatt sikerült mindenkit onnan
elszállitani, autókkal és kisbuszokkal. Az emberek nem maradtak a vasúti
állomáson. Ez egyértelműen kimutatta a szolidaritást, kimutatta az akaratát a
magyaroknak és a székelyeknek, amit nem
lehet egyszerűen leserepni az asztalról. Persze ez után tárgyalni kell, meg
kell beszélni konkrétan a dolgokat, de ez egy sikeres megmozdulás volt”,
hangsúlyozta az RMDSZ politikai alelnöke.
Ama kérdésünkre, hogy a román hatóságokat végül is
sikerül-e meggyözni a magyarság akaratáról, autonómiatörekvéseiről, Borbély
László rámutatott: „Egyértelmű, hogy egy ilyen tűntetés nyomán, egyik napról a
másikra nem sikerül meggyőzni a román hatóságokat. De, egy figyelemfelkeltő
tömeg megmozdulás volt; odafigyeltek nagyon sokan, hiszen máshol is tűntettek. Úgy tudom, hogy
Budapesten is nagy tömeg gyűlt össze. Szerintem ez a lényege az ilyen jellegű
megmozdulásoknak, azon kivül, hogy mi, az RMDSZ, azért vagyunk a Parlamentben,
hogy tovább vigyük ezt az akciót”.
Másrészt, Borbély László az RFI francia közszolgálati
rádió román nyelvű adásának nemrég elmondta, hogy az RMDSZ területi autonómiára
vonatkozó törvénytervezetet dolgoz ki két hónapon belül.
Visszatérve
a Székelyek Nagy Mentelésére, e megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács
elnöke is nagy sikernek minősitette. A részvevők számával kacsolatos
kérdésünkre, Izsák Balázs elmondta, hogy
összesen 150 ezren vettek részt és szerinte ilyen tömeglétszámú megmozdulás a
rendszerváltás óta biztosan nem volt. “Meg merem kockáztatni, de azért még le
kell ellenörizni, hogy nemcsak a rendszerváltás után, hanem a Trianoni
békeszerződés megkötése után, amikor kisebbségi sorba kerültünk, valószinüleg
azóta, 100 esztendeje nem volt az erdélyi magyarságnak ekkora tömegméretű
megmozdulása”.
E
megmozdulás utáni, következő lépésekről, a SZNT elnöke megjegyezte: “Mi
elköltük, postáztuk a felvonuláson elfogadott kiáltványt Románia kormányának,
amelyhez mellékeltünk egy levelet is, s ebben
megerősitettük, hogy párbeszédet szeretnék, hogy várjuk azt, hogy
Bukarestben megismertethessük a székelység javaslatait, elképzeléseit
Székelyföld jövőjéről. Úgy gondolom, hogy az a természetes, hogy egy esélyt
adjunk egy ilyen megmozdulás után a párbeszédnek”.
Ama
kérdésünkre, a SZNT vezetősége közreműködik-e az autonómiára vonatkozó ama
törvénytervezet kidolgozásában, amelyet az RMDSZ készit, Izsák Balázs
megjegyezte: “Kaptunk ilyen felkérést, hogy együtt működjünk, hiszen
nyilvánvaló, hogy a SZNT által kidolgozott törvénytervezet, a Székelyföld Autonómia Statútuma az nemcsak az európai tapasztalatokat veszi
figyelembe, nemcsak azokra épit, hanem a román törvényeket, a jogi keretet is,
hiszen Románia egyik sarkallatos törvénye lenne. De, másrészt is fontos a
Székelyföld Autonómia Statútuma, amit az SZNT elfogadott, mert ott van mögötte a székely emberek
népszavazáson kifejezett akarata”.
Tekintettel
arra, hogy e röved interjút az SZNT elnökének budapesti látogatása előtt
készitettük, megkérdeztük úticéljáról is. Mint elmondta, találkozni fog a
Székelyföldért Társaság és a Civil Összefogás Forum vezetőségével, hogy
kiértékeljék a Székelyek Nagy Menetelésével egyidőben tartott budapesti
rendezvény lezajlását. “Ez az elsődleges célja budapesti látogatásomnak”,
mondotta, hozzáfűzve: “A Székelyföldért Társaságot azért hoztuk létre, hogy az
anyaországban is legyen egy olyan civilszervezet, amely a székely törekvéseket
megtudja jeleniteni, a székely autonómiatörekvéseket képviselni”.
Az
interjút készitette: Balázs Magdolna