HIREK HATÁROK NÉLKÜL: Skultéty-ügy

Három országot érintő diplomáciai botrány robbant ki a világ legöregebb huszárjaként ismert Skultéty László zászlótartó újaradi földi maradványainak exhumálása, majd Szlovákiába szállítása miatt.
A magyar huszár újaradi sírját szlovák kezdeményezés alapján, a román hatóságok jóváhagyása mellett, május 21-én nyitották fel. Skultéty László földi maradványait a szlovák védelmi minisztérium közreműködésével Pozsonyba szállították, a tervek szerint azért, hogy a Szlovák Hadtörténeti Intézet által "Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségeként" számon tartott huszár maradványait Szlovákiában temessék újra június 27-én, Hegyesmajtényban (Mojtín). Skultéty László földi maradványait – az újratemetésig - átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el.

Semjén Zsolt, Répás Zsuzsanna: Újabb szlovák történelemhamisítás

"Mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok 2013. május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította.
2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna. Nem értjük a szlovák és a román hatóságokat azért sem, hogy miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait. Ha a történelmi tényekkel nem is voltak tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet. Ezt nem tették meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta.
Sajnáljuk, hogy a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után, most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni. Ezzel ellentétben mi meg vagyunk győződve róla, hogy a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni.
Felszólítjuk a szlovák felet, hogy a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő magatartását azonnal fejezze be, a hamvakat szállíttassa vissza az eredeti helyére" - írta közleményében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Nemzetközi jogász véleménye a Skultéty-ügyről

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Skultéty László huszár földi maradványainak a romániai újaradi temetőből történő kihantolása és szlovákiai szülőfalujába szállítása felveti a jogszerűség kérdését mind a román, mind pedig a szlovák fél részéről, mert azt nem előzte meg Magyarországgal állami szintű konzultáció.
Lattmann Tamás MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyeztetés elmaradása a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapszerződések értelmében állami szinten kellett volna konzultálni. Utalt arra, hogy a szerződések értelmében a felek a másik félhez tartozó katonai, kulturális és egyéb emlékhelyeket meg kell hogy őrizzék.Véleménye szerint akkor is felvethető lenne a jogsértés, ha a szlovákok esetleg bizonyítani tudnák Skultéty László szlovák származását.
Lattmann Tamás arra is rámutatott, ez nem "helyi ügy", tehát az alapszerződés szerint nem a helyi magyar közösséggel, hanem a magyar állammal kellett volna egyeztetni az ügyben..

Magyar Honvédelmi Minisztérium: Skultéty László síremléke nem minősül hadisírnak

Mivel Skultéty László magyar feliratú síremléke nem hadisírnak, hanem emlékhelynek minősül, így a Magyarország és Románia közötti érvényben lévő hadisírok tiszteletben tartásáról szóló megállapodást nem sértette meg a román fél - közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére. Skultéty László síremléke nem minősül hadisírnak, hanem az erdélyi magyarság kultúráját és történelmét őrző műemlék, emlékhely, amelynek megőrzésével, védelmével és kölcsönös megismertetésével kapcsolatos rendelkezéseket a két ország által aláírt alapszerződés tartalmaz.
Az 1996-ban aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvény rögzíti, hogy a szerződő felek együttműködnek kulturális örökségük megőrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében, mutatott rá a magyar Honvédelmi Minisztérium közleménye.

A Temesvári Római Katolikus Püspökség egyezett bele az exhumálásba

Mathes Dirschl újaradi katolikus plébános nyilatkozata szerint az egyházközséget Szlovákia bukaresti nagykövetsége kereste meg korábban, és beleegyezését kérte a huszár földi maradványainak exhumálása, majd Skultéty László szülőföldjére szállítása céljából.
„Skultéty László végrendeletében meghagyta, hogy vagyonából templomot és temetőt építsenek Majtényban. Emiatt az ottani katolikus közösség eldöntötte, hogy hálája kifejezéseként újratemeti a huszár hamvait. Ebbe nemcsak mi, hanem a Temesvári Római Katolikus Püspökség is beleegyezett" – mondotta az újaradi plébános.
Mathes Dirschl atya leszögezte: a temető az egyház magántulajdona, ennek megfelelően szabadon rendelkezhetett a hamvak sorsa fölött. Mathes Dirschl elmondta: személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót. Mathes Dirschl plébános szerint az aradi magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere a Krónikának elmondta, a huszárhamvak exhumálása kapcsán sem a városi önkormányzattal, sem a helyi magyar közösséggel nem vették fel a kapcsolatot a szlovák hatóságok, mivel az újaradi temető a római katolikus egyház tulajdona.

Ujj János történész: Skultéty magyar volt, sírját gondozták

Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre.
Hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták.
Mathes Dirschl plébános is valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le
A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. "Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát" - jelentette ki Ujj János aradi helytörténész. Az Arad megyei prefektusi hivatal szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy Szlovákia bukaresti nagykövetségének a felkérése nyomán több más hivatal vezetőjével együtt Radu Stoian alprefektus is részt vett a kihantoláson.

A temetőgondnok exhumált: már hiányos volt a sír

Az Aradi Hírek portálnak nyilatkozott a temetőgondnok, aki elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. "Én csak alkalmazott vagyok itt, nem tudok semmiről, aztán mondták, hogy jön a szlovák nagykövet is" - szabadkozott a temető gondnoka a lapnak. "A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot és gomb találtunk. Szerintem azt hitték megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most" - magyarázta tovább.

Ujj János történész: Skultéty magyar volt, sírját gondozták

Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre.
Hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták.
Mathes Dirschl plébános is valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le
A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. "Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát" - jelentette ki Ujj János aradi helytörténész.

Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek

Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak tartotta, hogy mind a polgármesteri hivatalt, mind a magyar közösséget, mind az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. "Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna" - jelentette ki Bognár Levente.
Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus az MTI kérdésére elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt."Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen" - jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. "Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát" - mondta az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. "A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket" - tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.

Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) álláspontja: Skultéty szlovák volt

Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket - közölte az MTI megkeresésére válaszolva a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ).
Az újaradi temetőben lévő sír megnyitása és Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítása ügyét a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal - közölte az MTI érdeklődésére a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.
Az ügy kapcsán a szlovák védelmi minisztérium sajtóosztálya a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Čaplovič válaszait bocsátotta az MTI rendelkezésére, megerősítve: Skultéty László maradványainak átszállítását ők biztosították, méghozzá Hegyesmajtény község polgármesterének kérése alapján. Mint hozzátették: a többi ügyintézést már Hegyesmajtény település, illetve Szlovákia romániai nagykövetsége bonyolította a román hatóságokkal.
Miloslav Čaplovič, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint Skultéty László nemzetiségét a "területi elv alapján" lehet megállapítani.
Hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László - aki korábban a Hadik-ezredben szolgált -, a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. "Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja" - vélekedett Miloslav Čaplovič.

Hegyesmajtény polgármestere: Skultéty vagyonából épült a hegyesmajtényi templom

Eva Gábrišová, Mojtín (egykor Hegyesmajtény) polgármestere közölte, hogy az exhumálást a védelmi minisztérium és a Hadtörténeti Intézet közösen szervezte meg május 21-én.
„Ladislav Škultéty-Gábriš végre hazatért, mi kértük a hazaszállítását, mert szlovák nemzetiségű volt, miként a szülei és az utódai is" – magyarázza a polgármester.
Hegyesmajtényban szlovák hősként tartják számon Skultéty Lászlót. A község a helyi római katolikus egyházzal, élén a plébánossal, Peter Badzgoňnya javasolta a huszár földi maradványainak exhumálását. Most újratemetését szervezik, melynek időpontját június 27., 10.30-ra tűzték ki. Ünnepélyes szertartást rendeznek. Skultéty László 275 évvel ezelőtt ezen a napon született Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. Roman Bajzik képzőművész már Skultéty mellszobrát is elkészítette.

Magyar Közösség Pártja: Felháborodását és tiltakozását fejezte ki

Az MKP felháborítónak és érzéketlen történelemhamisító cselekedetnek tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a szlovák hatóságok közreműködésével felnyitották Skultéty László újaradi sírját és földi maradványait Szlovákiába szállították - mondta az MTI-nek az ügy kapcsán Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Szigeti László az eset kapcsán rámutatott: az exhumálás, amely a magyar fél megkérdezése nélkül történt, és kérdéses, hogy annak során betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, egyértelműen kegyeletsértésnek minősül..
Az ilyen "történelemhamisító megnyilvánulások nem szolgálják sem a magyar-román, sem pedig a magyar-szlovák kapcsolatok javulását" - hangsúlyozta az MKP politikusa. Hozzátette: felszólítjuk az ügyben érintett szlovák hivatalos szerveket, adjanak magyarázatot a történtekre, és haladéktalanul szállítsák vissza a magyar katona maradványait azok eredeti nyugvóhelyére, Újaradra.
(Felvidék.ma)

A hirado.hu információi szerint Skultéty László magyar huszár újratemetése ügyében a Külügyminisztérium álláspontjáról tájékoztatta a budapesti román nagykövetet és az ideiglenes szlovák ügyvivőt Prőhle Gergely helyettes államtitkár - közölte a tárca az MTI-vel. A helyettes államtitkár felhívta Victor Micula román nagykövet figyelmét arra, hogy a Külügyminisztérium célszerűnek tartotta volna, ha a román fél tájékoztatást ad a kérésről még a kihantolás előtt. Emlékeztette a román diplomatát arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződésben a felek vállalták a területükön lévő kulturális és történelmi emlékek megőrzését. Metód Spacek ideiglenes szlovák ügyvivőnél Prőhle Gergely nehezményezte az előzetes tájékoztatás elmaradását. Azt kérte a szlovák diplomatától, hogy az újratemetés alkalmával legyenek tekintettel Skultéty László kultúrtörténeti jelentőségére, biztosítsanak lehetőséget magyar felszólalásra, valamint az elkészülő új emléktábla legyen többnyelvű, amint a Ján Kollár szlovák származású költő emlékére Budapesten avatott emléktábla is az. Ez a gesztus megfelelő módon jelképezné a közép-európai régió többnyelvűségét - áll a közleményben.

Másrészt, a „Glasul Aradului” napilap internetes oldalán közölt „Szunyogból elefánt” cimű véleménycikk szerint az aradi románok számára Skultéty, mesterségénél fogva, az erdélyi idegen megszállásra emlékeztet. "Semmi okunk arra, hogy továbbra is itt őrizzük, annál inkább, hogy haza akarták szállitani szülőföldjére. Épp ezért, Bonár Levente RMDSZ-es polgármester reakciója időszerütlen, aki a Skultéty-ügyben kirobbant botrány nyomán olyan törvénytervezet elfogadását szorgalmazta, amely megakadályozza Erdély személyiségeienk exhumálását. Egy ilyen tervezet jó lenne, de csakis a személyiségek esetében", vélekedett a cikkiró, aki szerint az aradiak nem veszitettek semmit Skultéty földimaradványának kihantolásával és hazaszállításával szlovákiai szülőfalujába, Hegyesmajtényba. A szerző nem hiszi, hogy valakinek is valamilyen érdeke lett volna mindezt titokban végezni. "Vitathatatlan, törvényesen jártak el és igy halála után 182 évvel a huszár hazatérhetett egy olyan területről, ahol soha semmi keresni valója nem volt a küldetésben levő katona minőségében", összegezte a szerző.

A „Glasul Aradului” napilap internetes oldalán közölt másik cikk az aradi szlovákok képviselőinek a magyarországi hatóságokkal szemben tanusitott reagálásra utal, amelyek azt állitják, hogy Skultéty László huszár földimaradványait nem kellett volna kihantolni az újaradi temetőben és szlovákiai szülővárosába szállitani. „A magyarországi hatóságok álláspontja helytelen és történelmileg megalapozatlan”, vélekedett Duşan Şomra, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének képviselője, hozzáfűzve: „Skultéty Gabriş Ladislău huszárt hazaszállitották szülőföldjére, a szlovákiai Hegyesmajtényba, amely tiszta szlovák térségben, és nem Dél-Szlovákiában található, ahol magyarok is élnek. A szlovák huszárral kapcsolatos iratok Bécsben és nem Budapesten vannak. Az, hogy nevét Ladislău-ról Lászlóra változtatták nem újdonság, ez a magyarok régi szokása, hiszen a velük kapcsolatba került, más népekkel is hasonlóképpen jártak el. Skultéty Gabriş Ladislău tiszta szlovák név, s az, hogy a magyarok László-ra változtatták nevét, nem jelent abszolút semmit. Ha be akarják bizonyitani, hogy a huszár magyar, hozzák el Budapestről a vele kapcsolatos dokumentumokat. De, minden bizonnyal, nagy akadályba ütköznek, mivel Budapesten nem találnak semmilyen iratot. Aztán, kérdem én: ha Magyarországra akarták repatriálni a huszárt, melyik településre vitték volna és miért; Gabriş Ladislau zsoldja egyrészét haza küldte, a szlovákiai Hegyesmajtényba, amelyből egy iskolát épitettek?”